Archívált honlap. Utolsó frissítés 2011. november 29.
Digitalizálás = Paradigmaváltás
Az ókori csodálatos könyvgyűjtemény, az Alexandriai Könyvtár az emberiség akkor ismert – könyvekben rögzített – ismereteinek nagyjából 70%-át tartalmazta korunk kutatóinak becslései szerint. Napjaink némely, a jelenlegi és a múltban született „könyvállomány” (beleértve a kéziratokat, folyóiratokat stb.) digitalizált formában való elkészítését/létrehozását célul tűző program még ennél is többre vállalkozik: szinte a „teljességet” kívánja elérni.

Ez óriási léptékű elképzelés, hiszen csupán saját kontinensünk könyvtáraiban körülbelül 2,5 milliárdos könyvállomány található. Az Europeana információi szerint jelenleg az európai nemzeti könyvtárak állományának csupán 1%-a van digitalizálva, és 2012-re tűzték célul ennek az aránynak a 4%-ra emelését.1 (A 2010-es adat körülbelül 10 millió szkennelt könyv Európában.)

A munkálatok viharos gyorsasággal folynak, amit nem kis mértékben éppen a hallatlan és páratlan olvasói/felhasználói érdeklődés ösztönöz. A tudáshoz, információhoz jutás SOHA KORÁBBAN NEM LÉTEZŐ változásokon megy át, olyan mértékben tágultak ki évek alatt a lehetőségek, hogy nagyságrendjük és jelentőségük ma még szinte felmérhetetlen. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tudás „demokratizálódását” korántsem követte ilyen gyorsasággal az emberek internethez való hozzáférése; az olvasási kedv, egyáltalán az írni-olvasni tudás növekedése. Mindez még a harmadik évezredre vár. Egy, a közelmúltban megjelent cikk szerint például: „Az bizonyos, hogy az egyes országok egész másképp képzelik el a „digitális államot”: a francia France Numerique 2012-re azt célozza, hogy minden otthonban elérhető legyen az 512 kilobites kapcsolat, a Digital Britain ugyanekkorra 2 megabit/sec sebességet tűzött ki maga elé, míg a németek másképp fogalmazták meg a fejlesztési célokat: a Breitbandstrategie szerint 2014-re az ország háromnegyed részén 50 megabites kapcsolatnak kell rendelkezésre állnia.”2 A (közel)jövő feladata lesz az is, hogy az emberek megtanuljanak választani és válogatni a rájuk zúduló hatalmas információtömegből.

2010 januárjában az Európai Unióban jelentés3 készült a 2006-2009 közötti digitális könyvtár-fejlesztésekről, és ebben megfogalmazták a következő időszakra vonatkozó irányelveket is. Ezek között kiemelt helyen szerepel többek között a tudományos művek nyílt hozzáférésének4 biztosítása, a nemzeti és a kutatókönyvtárak felelősségének, kiemelt szerepének hangsúlyozása a digitális tartalomszolgáltatás szempontjából, az elektronikus dokumentumok elhelyezésének legálissá tétele az EU területén, és a folyamatos minőségfejlesztés. A dokumentum szerint paradigmaváltás zajlik az információközlésben, amit ezen a blogoldalon felhasznált olvasmányok és személyes tapasztalataink is megerősítenek.

Az emberiség történetéhez szervesen és elválaszthatatlanul hozzátartozik az írásbeliség és a könyvkultúra. Nem csupán a múltunk, hanem jelenünk és jövőnk is másként alakult volna mindezek, az ismeretek írásban, különböző íráshordozókon történt rögzítése nélkül. A könyvnyomtatás európai feltalálása több mint fél évezrede óriási paradigmaváltást hozott a művelődés, az értékmentés, az információ-közvetítés történetében. A papíralapú könyv és -könyvtár minden bizonnyal még sokáig az életünk velejárója lesz. A Gutenberg-galaxisnak nincs tehát vége évezredünkben sem, inkább úgy fogalmazhatunk, hogy egyre bővül, egyre tágul, új és újabb lehetőségeket keres és talál a könyves és a könyvtárosi szakma is, hogy kielégítse az olvasói, kutatói igényeket. A művelődés képzeletbeli égboltján azonban óriási erővel és növekvő sugárzással van jelen a Neumann-galaxis is, amelynek létrejötte, igen gyors fejlődése talán soha nem látott paradigmaváltást idézett elő az olvasás és művelődés, a tudományos fejlődés területén is.


  • Forrás: Ambrus Attila József: A Gutenberg- és a Neumann-galaxis: Könyvek és könyvtárak, olvasók és könyvtárosok a harmadik évezredben (kézirat) PTE, FEEK, Könyvtártudományi Intézet, 2010
  1. Az európai digitális könyvtár, az Europeana. http://itcafe.hu/hir/europeana_prototipus.html (2010.08.23.)
  2. Egységes lesz-e Európa digitális jövője? http://itcafe.hu/hir/eu_reding_digitalis_jovo.html (2010.08.23.)
  3. http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/doc/hleg/reports/hlg_final_report09.pdf (2010.08.23.)
  4. Open access. Lásd még ennek az írásnak a szerzőjének a Sha Li Zhang: The flavors of open access. = OCLC Systems & Services: International digital library Perspectives Vol. 23 No. 3, 2007 pp. 229-234. című, angol nyelvű írásáról készült magyar nyelvű referátumát. (2010.08.23.)