Archívált honlap. Utolsó frissítés 2011. november 29.
Digitális olvasmányok és könyvtárak napjainkban 3/3.
Cikkünk harmadik, és egyben befejező részében válogatás-szerűen csemegézünk a nagyobb magyarországi példák közül. A válogatás teljesen szubjektív. Bizonyára kimaradnak belőle más, mára már fontossá vált e-kezdeményezések. A technikai lehetőségek és a felmerülő felhasználói igények miatt mi csak a jelen pillanatát tudjuk megragadni. Hetek, hónapok, évek múlva egy ilyen válogatás már valószínűleg elveszíti aktualitását. Ez azonban a szerzőket örömmel tölti el, hiszen az azt jelentheti, hogy a mainál már sokkal több digitális lehetőség áll rendelkezésére az olvasóknak.

Magyar Elektronikus Könyvtár

1994-ben elhatározta néhány lelkes könyvtáros a külföldi minták alapján, hogy Magyarországon is el kellene kezdeni gyűjteni az internetre felkerülő jó minőségű, értékes információkat tartalmazó, magyar nyelvű szöveges anyagokat. A Miskolci Egyetem és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gopher gépein kialakítottak két teszt-gyűjteményt, majd 1995-ben a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program „helka” gépén elkezdődött a központi Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) szolgáltatás építése. A MEK 1.0 webfelülete 1996-ra készült el, majd a 2001-től az OSZK védőszárnya alá került gyűjtemény a könyvtári szempontokat szigorúbban véve, elindította a mostani MEK 2.0 verziójú új weboldalát, amely már a kor igényeihez igazított modern, jól átlátható honlappá vált. 1996 és 2002 között önkéntes munkával könyvtárosok, oktatók, diákok, civilek sokaságának, szorgalmának köszönhetően a gyűjtemény 4000 dokumentumosra nőtt, ugyanakkor az ingyenes szolgáltatásként működő webfelületet havi 60-70 ezer látogató böngészhette. 2002-re a MEK-nek kialakult a gyűjtőköre: magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet az állományban, elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották.

Elektronikus Periodika Archívum (EPA)

Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis kialakítása a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezéseként kezdődött meg 2003-ban. Célja a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, ezen kívül tevékenysége az egyes folyóiratok archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból viszszakereshető katalógusa, illetve hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz és szakmai támogatáshoz; a felhasználók pedig minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában. A gyűjtemény növekedésével 2004-ben nyitotta meg kapuit a nyilvánosság számára. Az archivált periodikák mellett leírja az interneten fellelhető, valamint az optikai hordozókon megjelent magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványokat is.

OSZK Digitális Könyvtár (OSZKDK)

Az Országos Széchényi Könyvtárban minden Magyarországon megjelent kiadvány köteles példánya megtalálható. A köteles példányokra vonatkozó jogszabály kötelezi a kiadókat (előállítókat), hogy minden, nyomtatás útján kiadott könyvből 6 példányt elküldjenek az Országos Széchényi Könyvtárnak. Ez a rendszer már virtuálisan is működik, a Digitális Könyvtár tartalmának alapjaként. A kiadók a DK beszolgáltató rendszerén keresztül gyorsabban és postai költségektől mentesen küldhetik el a megjelent elektronikus dokumentumaikat (természetesen csak egy példányban). A beérkezett dokumentum a feldolgozás után a DK kereső és böngésző funkcióival készen áll arra, hogy az olvasók is megismerhessék.

Digitális Irodalmi Akadémia (DIA)

A DIA 1998 tavaszán jött létre az NKA akkori elnöke, Török András kezdeményezésére. Célja a legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak digitalizálása, megőrzése és népszerűsítése. Az élethosszig tartó szerződésekkel fizetett felhasználási díj révén, folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához és újabb alkotások létrehozásához. Az alkotói támogatás és a jogszerű digitális felhasználás összekapcsolásával Európában egyedülálló, gyakran hivatkozott, sikeres modell jött létre. Folyamatos építkezését és működését az tette lehetővé, hogy a projektet 1998 óta valamennyi kulturális kormányzat támogatta. Az online könyvtár törekszik a szerzők teljes életművének archiválására. A felhasználók az internetes szolgáltatás révén hiteles, minőségi szövegekhez juthatnak. A folyamatosan bővülő kortárs irodalom egységes adatbázisban, ingyenesen érhető el és ismerhető meg a világ bármely pontjáról. A gyűjtemény többszöri átköltözés után 2007-től újra a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetébe került.

Bibliotheca Hungarica Internetiana (BHI)

A Neumann János Digitális Könyvtárnak egykor kiemelt projektje volt a BHI1 nevű magyar szövegtár. A digitalizált kötetek gyűjteménye magában foglalja a klasszikus magyar irodalom számos jelentős alakjának kritikai- és népszerű kiadású műveit, valamint a különböző műveltségterületekhez tartozó alapvető szakirodalmi munkákat. Az 1998-tól 2006-ig elkészült mintegy 400 kötetet 2007-ben átadták az Országos Széchényi Könyvtárnak, ahol a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába integrálták a műveket. A Bibliotheca Hungarica Internetianaban azoknak a műveknek a digitalizált változata található, amelyeket a Neumann-ház munkáját segítő, rangos irodalmi szakértők erre a célra kijelöltek.

Bibliotheca Corviniana Digitalis

A Bibliotheca Corviniana Digitalis program célja az volt, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát vagy korabeli nevén Bibliotheca Augustát. A virtuális rekonstrukció mellett célul tűzték ki a könyvtár tudományos feldolgozását és az eredmények online publikálását, a könyvtár népszerűsítését. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program összefoglaló neve mindazoknak a részprojekteknek, amelyek Mátyás király könyvtárának rekonstrukciójára vagy annak feldolgozására irányultak. 2001 őszén az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár corvinái kerültek digitalizálásra a Xerox Hungary támogatásával. 2003-ban az UNESCO támogatásával a budapesti Egyetemi Könyvtár és az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár corvináit digitalizálták. A projekt keretében digitalizálásra kerültek a cseh és horvát nemzeti könyvtár corvinái valamint a Krakkóban, Wroclawban és Torunban őrzött kódexek. 2003 szeptemberében a digitalizált corvinák száma 53 darab volt, addig 8200 oldalt digitalizáltak. Ezek közül a honlapon 36 db corvina volt elérhető, melyek összmérete meghaladta a 30 GB-nyi anyagot. 2004-ben a Cultura 2004 program keretében az Országos Széchényi Könyvtár vezetésével több európai közgyűjtemény és egyéb intézmény nemzetközi pályázatot nyújtott be Europa Humanistica docet: Once upon a Common Europe címmel. A pályázat célja az volt, hogy az európai nagy gyűjteményekben található corvinákat is digitalizálják.

A honlapon jelenleg 15 ország gyűjteményének hiteles corvina címlistája érhető el, 37 darab teljesen digitalizált és leírással elérhető corvina van fent, ezen kívül elérhető még 55 darab corvinának a leírása.

Digitális Klasszika – A 18-19. századi magyar irodalom adatbázisa

A honlap a Szegedi Tudományegyetem Klasszikus Magyar Irodalom Tanszéke és a Szegedi Egyetemi Könyvtár 2002-2005 között futó közös OTKA-pályázatának bemutatását szolgálja, illetve az ahhoz kapcsolódó, folyamatosan bővülő digitalizálási és oktatási munkákat fogja egybe. A folyamatosan bővülő adatbázisban érhetőek el a feldolgozott cikkek, melyek az irodalom- és művelődéstörténeti kutatás számára kiaknázatlan források, illetve nehezen hozzáférhető (néha kéziratos) szövegek. A Bibliotheca link alatt a tanszék oktatási és kutatási munkái során gyakrabban használt és nehezen hozzáférhető (elsősorban szépirodalmi) kiadványai érhetők el. A legtöbb munka jelenleg képformátumban nyitható meg. A forrás minden esetben az Egyetemi és a(z egykori) Tanszéki Könyvtár anyagából származik.

Bibliotheca Eruditionis

A Bibliotheca Eruditionis, más néven a Régi Magyarországi Nyomtatványok és Olvasmányok nevű adatbank (1500-1700) az Oktatási Minisztérium támogatása keretében épül az Országos Széchényi Könyvtár és a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára közreműködésével. A projekt célja egy olyan hatalmas digitális tudásbázis létrehozása, amely összefoglalja a Kárpát-medence XVI-XVIII. század közötti időszakból való könyves információit és dokumentumait.

Corvinus Library – Magyar Történelmi Könyvtár

A kezdetben angol nyelvű, de magyar történelmi vonatkozású honlapot, mára – a nagyszámban jelentkező igény miatt – kiegészítették egy magyar nyelvű verzióval is. A honlap bevezetőjében ez áll: „Az utolsó másfél évszázad magyar kormányainak a külföldi propaganda terén elkövetett mulasztását próbáljuk ezzel, és a kiadott könyveinkkel pótolni, ellenségeink évszázados propagandáját ellensúlyozni. A honlapunknak számos magyarországi látogatója is akadt az évek folyamán. Ezek közül jónéhányan egy magyar nyelvű honlap indítására ösztönöztek, hogy minél több érdeklődő hozzáférhessen a nyugaton megjelent történelmi könyveink magyar fordításaihoz.” A weboldalt a magyar középiskolások, egyetemisták, tanárok, történészek, politikusok és a média számára indították.

Hungarológiai Alapkönyvtár

A világ hungarológusainak tudományos szervezete, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Klaniczay Tibor kezdeményezésére születetett meg 1977-ben. A társaság fő célkitűzése a világon bárhol dolgozó hungarológus szakemberek munkájának segítése volt, és az, hogy a téma iránt érdeklődőknek itthon és külföldön is megmutassák a hungarológiai kutatások eredményeit, elősegítsék a magyarországi és külföldi műhelyek információcseréjét, s hozzáférhetővé tegyék mindazt, amit e komplex tudományterület elért. Az első komoly kezdeményezésként 1986-ban megjelent a Hungarológiai Alapkönyvtár című könyvjegyzék. Ez a bibliográfiai összeállítás a lehető legszélesebb körben mutatta be a hungarológia szakirodalmát. Ezt követte 1993-ban az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja által összeállított kézikönyvtári jegyzék. Az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar Elektronikus Könyvtár az 1986-os és 1993-as könyvjegyzék, illetve a 2003-as kiegészítés anyagát teszi elérhetővé az Interneten. Ezekből a listákból a szakemberek segítségével került kiválasztásra az a kb. 3.800 kötet (kb. 2 millió oldal), melyekből digitális változat készül.

A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (MTD@)

Az Archívum egy 2003-ban magánkezdeményezésként létrejött projekt nyomán szerveződött, ma már gazdag sajtó-, kép- és könyvanyaga miatt igen fontos gyűjteménynek számít. Magánszemélyek számára a használata ingyenes, intézményeknek engedélyköteles. A létrehozó, szerkesztő, tulajdonos, dr. Reisz László megengedhetetlennek tartja, hogy napjainkban az érdeklődő olvasók számára gyakran tovább tart az olvasmány megszerzése, mint elolvasása, ezen véleménye szerint a papíralapú információhordozóktól való elmozdulás segíthet, és azt is kifejtette, hogy az esélyegyenlőséget egy hagyományos könyvtár nem biztosíthatja, csakis a virtuális. A MTD@-ban közölt dokumentumok korrektúrázottak és kereshetők. A gyűjtemény olyan egyedülállóan értékes forrásokkal rendelkezik, mint például a Huszadik Század című folyóirat 1900 és 1919 között kiadott teljes, mintegy 22.000 oldalnyi anyaga.

Borsodi Digitális Könyvtár

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár a Digitális Gyűjteményében a nemzeti kulturális örökség részét képező, helytörténeti értékkel bíró, valamint a regionális igények kielégítésére is alkalmas dokumentumok digitalizált változatait teszi elérhetővé. Emellett arra törekednek, hogy megyén belüli és nemzetközi összefogással minél több, a történeti megye kutatását támogató kiadvány digitalizált változata is hozzáférhetővé váljon. Távolabbi céljuk, hogy az általuk digitalizált dokumentumok mellett tájékoztatást adjanak a megye közgyűjteményeiben létrehozott/létrehozandó digitalizált dokumentumokról, elektronikus forrásokról és a világ bármely pontjáról hozzáférést biztosítsanak megyetörténeti dokumentumokhoz és támogassák a közérdekű információk online elérését.

Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár (HEK)

A HEK a hódmezővásárhelyi vonatkozású, oktatási, tudományos, kulturális célokra használható, szabadon terjeszthető elektronikus dokumentumok könyvtára. A HEK alapvető célja, hogy összegyűjtse, rendszerezze és elektronikus formában bárki számára hozzáférhetővé, közkinccsé tegye azokat a dokumentumokat, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a városhoz és vonzáskörzetéhez; ingyenes és nyilvános szolgáltatásként minden hálózathasználónak egyforma eséllyel biztosítsa a digitális objektumokhoz való hozzáférést. A HEK műfaji megkötés nélkül gyűjti és szolgáltatja azokat a magyar és idegen nyelvű dokumentumokat, melyek nem kereskedelmi célú, számítógépes formában történő szabad terjesztése megengedett.

SZTE Egyetemi Könyvtár Médiatéka

A szegedi Médiatéka létrehozását azért tartották fontosnak, mert az intézményben felismerték, hogy az oktatásban, tanulásban és kutatásban a hagyományos könyvtári dokumentumokból származó ismereteket az adott témához kapcsolható audiovizuális dokumentumokkal gazdagítani és árnyalni is lehet. Dokumentumfilmmel és/vagy játékfilmmel sok esetben olyan többlet-információhoz juttathatják a felhasználókat, amelyet más forrásból nem lehet beszerezni. A Médiatékában elsősorban dokumentum-, történelmi-, irodalmi-, riport-, portré- és más tudományos ismeretterjesztő filmek közül lehet választani, de gyűjteményükben klasszikus és irodalmi adaptáción alapuló játékfilmek is találhatók. A Médiatéka jól elkülönülő, de átjárható egységekből áll: természet- és alkalmazott tudományok, társadalomtudományok és művészet. Mindezek számítógépen – akár helyben – levetíthető és csoportosan is nézhető filmekkel várják a felhasználókat.

Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárat a HIK oldalán (KFDT)

A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár 2005-től elérhető. Feladatul tűzték ki a fejlesztők, hogy a széles körben ismert szabványokra alapozva, nyílt és könnyen felhasználható formátumokban jelenítsenek meg és adjanak közre különböző tudományágakat felölelő tankönyveket, és az ezekhez kapcsoló folyóiratokat, ábrákat, egyéb illusztrációkat. A „könyvállomány” XML alapú, és a DocBook szabvány szerint kerül tárolásra. A dokumentumok azonosító metaadat fejléce a Dublin Core szabványt követi. A Digitális Tankönyvtárban a szak- és tankönyvek megjelenítése, nyomtatása HTML, PDF, Word és Ms eBook formátumokban is lehetséges. A digitális tartalmak száma mára közel százötven. Ezek az elektronikus dokumentumok a tudományok széles spektrumát ölelik fel az irodalomtól az orvostudományon át a mezőgazdasági technológiákig.

Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)

A Nemzeti Audiovizuális Archívum a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait gyűjti, tárolja, dolgozza fel, és az így létrejövő adatbázisban keresési és megtekintési lehetőséget biztosít. Az archívum különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít. Az adatbázis tételei szabadon kereshetők, a benne található műsorok pedig teljes terjedelmükben az úgynevezett NAVA-pontokon – amelyek a könyvtárakban, iskolákban elérhető terminálokat jelentenek – tekinthetők meg. Az oktatási intézményekben található NAVA-pontok az adott intézmény polgárai számára állnak rendelkezésre, a nyilvános könyvtárak, múzeumok NAVA-pontjai pedig a beiratkozott olvasók/látogatók számára adnak szabad hozzáférést az archívum gyűjteményeihez. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját.

Nemzeti Digitális Adattár (NDA)

A Nemzeti Digitális Adattár egy önkéntes alapon szerveződő, intézmények közötti együttműködést támogató, digitális tartalomszolgáltatással foglalkozó szakmai igazgatóság. Küldetése – a nemzeti digitális adatvagyonhoz való hozzáférés biztosításával – a digitális kultúra fejlődésének támogatása. Célja, hogy biztosítsa a magyar nyelvű és vonatkozású, közérdekű tartalmak minél szélesebb körű (lehetőség szerint többnyelvű) elérhetőségét, megjelenését, hasznosulását az interneten. Az NDA tulajdonképpen egy kereső-felület, amely az adatbázisban regisztrált és megfelelő metaadatokkal ellátott dokumentumleírásokat tartalmaz. A dokumentum-tulajdonosok a csatlakozási szerződés aláírása után, továbbra is felügyeletet láthatnak el digitális tartalmaik felett, a tartalomgazda feladata azonban az archívum anyagainak a fenti DC-szabvány szerinti metaadatokkal való ellátása. A szabvány nemzetközi jellege miatt nem csupán az NDA keresője, hanem más nemzetközi keresők számára is elérhetővé és hozzáférhetővé válnak a DC szerinti metaadatokkal ellátott tartalmak – vagyis a magyar kultúra és a magyar tartalmak szélesebb körben is megismerhetővé és elérhetővé lesznek.

Magyar Digitális Könyvtár

A Magyar Digitális Könyvtár jelenleg csupán 80 darab e-könyvet tartalmaz. Megismerését nem az állománya, hanem a fizetési konstrukciók sajátosságai miatt tartottuk említésre méltónak. A kölcsönzésre kiválasztott műért emelt díjas sms-ben és bankkártyával is fizethetünk, az oldalon ehhez igen részletes útmutatókat lehet olvasni.


  • Forrás: Ambrus Attila József: A Gutenberg- és a Neumann-galaxis: Könyvek és könyvtárak, olvasók és könyvtárosok a harmadik évezredben (kézirat) PTE, FEEK, Könyvtártudományi Intézet, 2010
  1. Az azóta már lezárt projekt eredetileg – a ma már elhagyott – webcímen működött: http://www.bhi.hu/