Archívált honlap. Utolsó frissítés 2011. november 29.
A digitalizálás fő kérdései 8/1.
A digitalizálás fogalmának szűkebb és tágabb értelmezése

Az információs társadalom egyik alapvető intézménye, a kulturális javakhoz való hozzájutást nagyban segítő helyszín, a könyvtár napjainkban az emberiség, egyes nemzetek eddig összegyűlt, könyvekben őrzött javainak, kulturális, tudományos eredményeinek digitalizációja, azok új adathordozókon való rögzítésének, széleskörű hozzáférésének, jövőbe történő átmentésének szempontjából is kiemelkedő szerepet tölt be.

Dávid Adrienne definíciója szerint „digitalizálás alatt azt a folyamatot értjük, melynek során a korábban más (analóg) hordozón rögzített tartalmakat valamilyen digitalizáló eszköz segítségével a számítógép által értelmezhető formában kódoljuk, illetve rögzítjük a gép által olvasható adattároló eszközre.1 Jelezte azonban, hogy a könyvtárak esetében a fogalom ennél tágabb, hiszen „a fentebb említett folyamat mellett a digitális objektumok begyűjtése, feldolgozása, közzététele és hosszú távú megőrzése is beletartozik.”2

Írásunkban a definíció szűkebb és tágabb értelmezését is szem előtt tartva, röviden kitérünk az alapvető digitalizációs kérdésekre és technikákra és a könyvtárak digitalizálásban betöltött szerepére, lehetőségeire.

Mivel a digitalizáló eszközök (asztali szkennerek) már tízezres nagyságrendű összegekért beszerezhetőek, ezért egyre többen és többen használják ezeket a berendezéseket, akár azért, hogy régi fényképeiket, irataikat, számláikat archiválják, vagy akár azért, hogy ezt az új technikai lehetőséget tudományos célok szolgálatába állítsák. Nem mondhatjuk tehát, hogy csupán egyféle irány van a digitalizálásban, hiszen ez cél-, mennyiség-, minőség- és formátum függő tevékenység. A könyvtárak esetében a digitalizáció jelenleg még nagymértékben a fizetős szolgáltatás- és kereslet, a reprográfia igényeit próbálja kielégíteni (a fénymásolás kiváltására szolgál). Mind több esetben kerül már előtérbe emellett az állományvédelem is, és csak újabban kezd fontossá válni a digitális tartalom létrehozása is a könyvtári weboldalakon. Ez az utóbbi törekvés azonban hihetetlen gyorsasággal bontakozik ki, köszönhetően a könyvtár és az olvasási szokások fentebb vázolt sokrétű átalakulásának.

Tószegi Zsuzsanna néhány évvel ezelőtt az alábbiakban foglalta össze a könyvtári digitalizálás fő okait, formáit:

  • értékmentés, állományvédelem, állagmegóvás – amely többnyire az elöregedett hordozók tartalmának átmentése, illetve az értékes eredeti dokumentumok állapotának megőrzése érdekében történik;
  • archiválás, amelynek célja a digitalizált állomány hosszú távú megőrzése;
  • nyilvános szolgáltatás esetén a digitalizálási cél lehet a nyomtatott formában egyáltalán nem, vagy csak nehezen hozzáférhető, de közérdeklődésre számot tartó dokumentumok elérhetővé tétele a nagyközönség számára;
  • jövedelemszerzés, amely irányulhat a digitalizált változat értékesítésére, vagy a digitalizált tartalom által fölkeltett érdeklődés reklámpiaci értékesítésére;
  • reprodukálás, melynek során az eredeti dokumentumot újra publikálható minőségben digitalizáljuk;
  • on-demand szolgáltatás, amelynek keretében konkrét megrendelésre digitalizálunk.”3



  • Forrás: Ambrus Attila József: A Gutenberg- és a Neumann-galaxis: Könyvek és könyvtárak, olvasók és könyvtárosok a harmadik évezredben (kézirat) PTE, FEEK, Könyvtártudományi Intézet, 2010
  1. Dávid Adrienne: A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban. (szakdolgozat, kézirat) ELTE, BTK IKI, Budapest, 2007.
  2. Uo. 13. o.
  3. Tószegi Zsuzsanna: A szövegdigitalizálás döntési folyamata. Könyvtári Figyelő, 2006/2. sz. http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/2/toszegi.html (2010.08.17.)