Archívált honlap. Utolsó frissítés 2011. november 29.
A digitalizálás fő kérdései 8/2.
A digitális jövő már itt van?

A személyi számítógépek és a World Wide Web1 térhódításával a digitális információközlés a ’90-es évek végétől ugrásszerűen megnőtt. Az internet elterjedésével a digitális adatmegosztás egyszerűvé – és „olcsósága miatt” lehetővé – vált. A technikai fejlődés szükségessé tette, hogy az emberiség az eredetileg írott/képi/hangos/mozgóképes adatait digitális formába „öntse”, ezáltal az információ a nagyközönség számára gyorsabban elérhetővé, és minőségi romlás nélkül a végtelenségig sokszorosítható válhat.

Az emberiség írott, képi, hangzó és egyéb információját egyre nagyobb mértékben digitalizálják és/vagy állítják elő eredetileg is digitális formában. A világ egyre több kulturális, oktatási és tudományos forrását már csak digitálisan készítik el, terjesztik és teszik hozzáférhetővé.

Az elmúlt években több nemzetközi szervezet fontos dokumentumokat adott ki ezzel a témával kapcsolatosan. 2000-ben például a Digitális Megőrzési Bizottság (CDNL) kimondta: „a digitális örökség megóvása az emberiség sürgős feladata”. 2001-ben az UNESCO „A digitális örökség megőrzése” címmel határozat-tervezetet jelentetett meg.

Egyrészről tehát azt láthatjuk, hogy a Web egyre jelentősebb információforrás lesz a társadalmi információk terjesztésében és megőrzésében. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a Web általában nem megbízható a hosszú távú információ megőrzésében (weblapok születnek, költöznek és halnak el). Ezért nem csak az interneten jelennek meg információk, hanem különböző adathordozókon is (CD, MD, DVD, BluRay stb.). Nem feledhetjük azt sem, hogy a digitálisan rögzített információk veszélyeztetettsége nagy. (Az adathordozók sérülésével a digitális adatok leolvashatósága veszélybe kerülhet, ezért fontos, hogy adataink biztonsága érdekében a megfelelő duplikálásokat vagy alternatív adathordozói másolatokat/mentéseket végezzünk. Fontos továbbá arra is gondolnunk, hogy a digitális információ megjelenítése energiaforrás-függő!)

Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a technikai fejlődéssel együtt az adathordozók és a leolvasó készülékek fejlődése is ugrásszerű. (Gondoljunk csak bele, hogy például a Viking űrszonda [1970] adatait tartalmazó számítógépes szalagok ma már a legtöbb tudományos kutatóintézetben is olvashatatlanok lennének a megfelelő szalagos számítógépek eltűntével!) Ezért fontos, hogy a megfelelő adat- és adathordozó-konverziókat időben elvégezzük.


  • Forrás: Ambrus Attila József: A Gutenberg- és a Neumann-galaxis: Könyvek és könyvtárak, olvasók és könyvtárosok a harmadik évezredben (kézirat) PTE, FEEK, Könyvtártudományi Intézet, 2010
  1. Világméretű, hipertext-hipermédia alapon felépülő, kliens-szerver elv szerint működő hálózati információs rendszer, amelyet közkeletűen „Web” vagy „Net” néven, magyarul „Hálóként” is említenek.