Archívált honlap. Utolsó frissítés 2011. november 29.
A digitalizálás fő kérdései 8/3.
Digitalizáljunk, de mit? A digitalizálási koncepció

A digitalizálás terén szinte nincsenek gyakorlati akadályok. Minden digitalizálható valamilyen formában, persze jogos a kérdés: mit digitalizáljunk? Jelen témánkban az írott dokumentumok digitalizálására helyezzük a hangsúlyt. Ez esetben a feltett kérdésre könnyű a válasz: szöveget!

Jelenleg az emberiség szöveges forrásainak oly nagy a száma, hogy ez az egyszerű válasz kicsit „hiányosnak” hangzik. Egy digitalizálási munka eltervezésekor fontos előre definiálnunk, hogy tulajdonképpen milyen célt is szeretnénk magunk elé kitűzni. Fontos eldöntenünk a digitalizáció tematikáját/témáját.

A gyakorlati munkát megelőzően fontos a könyvtáron belül felmérhető igények meghatározása, melynek során elsődleges feladat felmérni a fizikai (papír)állomány állományvédelmi szempontokból veszélyeztetett tételeit, és a raktári lekérési statisztikákból meghatározni a leggyakrabban használt dokumentumok körét. Emellett célszerű a felhasználói csoportok között kérdőíves felméréseket is elvégezni. Célzott szakgyűjtemény kialakításakor az adott tudományterület kisszámú prominens képviselőjét szintén célszerű digitalizálandó ajánlattétel okán megkeresni. A továbbiakban szükséges a kommunikáció folyamatos fejlesztése az egyetemi egységekkel, hogy a digitalizálási igényeikkel tisztában és naprakészek legyünk.

Amennyiben a digitalizálási koncepció hosszabb távra készül, célszerű kidolgozni a szolgáltatásbővítés lehetőségét. A szolgáltatások bővülésének körét elágaztathatjuk ingyenes hozzáférésű és/vagy fizetős hozzáférésű tartalom/szolgáltatás irányban is. Amennyiben fizetős szolgáltatást is megcélzunk, akkor az ehhez szükséges internetes felület kialakítása is szükséges. Ennek okán szükségessé válik a fizetős tartalom adatvédelmének kidolgozása, az internetes felület beléptetési rendszerének kivitelezése, és a felhasználói jogosultságok rendszerének kiépítése. Ezen felül a pénzügyi (vásárlási, ill. visszafizetési) modulok biztonságos és felhasználóbarát kiépítése is elsődleges. Ez esetben meg kell határozni a vásárlás/fizetésmódok (webshop) lehetőségeit.

Ha tudományos jellegű közintézményben végezzük munkánkat, akkor célszerű digitalizációnkkal a „köz javát” szolgálnunk.

Például az alábbi dokumentumok digitalizációjával és/vagy szolgáltatásával ezt a célt tudjuk valóra váltani:

  • Az MTA és egyéb kutatóintézetek kiadványai;
  • Oktatási intézmények tudományos kiadványai;
  • Tudományos kiadók kis példányszámú, esetleg már forgalomban nem kapható kiadványai;
  • OM, NKA és egyéb állami költségvetésből támogatott kiadványok;
  • Helyi önkormányzatok, civil szervezetek kiadványai, nyilvánosságnak szánt dokumentumok;
  • Határontúli magyar szervezetek kiadványai;
  • Nyomtatásba nem kerülő kiadványok, hírlevelek, fórumok, blogok, e-mail levelezések szövegei;
  • Régi, korabeli dokumentumok, könyvek, periodikák;
  • Helytörténeti, csak az adott intézményben elérhető anyagok.

Természetesen a sor folytatható lenne még, hiszen kitérhetnénk/szűkíthetnénk munkánkat akár az egyes tudományágak összegyűlt ismeretanyagának tematikus archiválására is. A hatékony munka elvégzéséhez azonban bizonyosnak látszik, hogy koncepciónk rendszerszerű/tematikus kell, hogy legyen. A hatás úgy sokkal nagyobb, mintha csak „ad hoc” jelleggel választanánk ki a digitalizálandó dokumentumokat/forrásokat.


  • Forrás: Ambrus Attila József: A Gutenberg- és a Neumann-galaxis: Könyvek és könyvtárak, olvasók és könyvtárosok a harmadik évezredben (kézirat) PTE, FEEK, Könyvtártudományi Intézet, 2010