Archívált honlap. Utolsó frissítés 2011. november 29.
A digitalizálás fő kérdései 8/4.
Digitalizáljunk, de mivel? A szükséges technikai eszközök

Amennyiben sikerült elkészíteni a koncepciót, kezdődhet a munka. A hatékonyság fokozásához szükséges lehet egy (vagy több) 90-fokos szkenner beszerzése. A berendezés(ek) ára miatt feltétlenül érdemes előtte magyar referenciát megtekintenünk. Ezenkívül szükséges egy vágásautomatizáló szoftver beszerzése.

A szoftver esetében fontos, hogy az működjön együtt a szkennerrel; ismerje fel az oldalakat és tudja azokat külön fájlokba menteni; a sablonillesztés vagy margófelismerés és körbevágás legyen megbízható (a hibaszázalék 1% alatt maradjon); lehessen a szoftverben az oldalszámozást egyedileg szabályozni már a szkennelés során is, és jó, ha van hibajavítás: oldalkép egyenesítése, háttérszín/háttérhibák törlése stb.1

A magyarországi könyv- és folyóirat-digitalizálással foglalkozó helyeken (OSZK és egyetemi könyvtárak) manapság pályázati forrásokból nagy teljesítményű szkennerek beszerzésére is lehetőség nyílik. Ezek a szkennerek akár több tízmillió forintos beruházások is lehetnek. Jelenleg az automatikusan lapozó szkennerek a legdrágábbak a piacon. Használatuk azonban mégsem javasolt, ugyanis az előnyük (az automatikus lapozás) egyben a hátrányuk is. Mivel a közgyűjteményi szférában – a jelenleg érvényben lévő szerzői és szomszédos jogok miatt – manapság a kurrens könyvek és folyóiratok szkennelése nem megoldható, ezért csak a retrospektív termékek szkennelésére nyílik lehetőség. Ezek a dokumentumok viszont az idők folyamán részben a folyamatos használat miatt, másrészt a természetes fizikai elöregedés miatt is fokozott óvatossággal szkennelhetők. A drága, automata lapozással működő szkennerek ezeket a dokumentumokat nem tudnák megfelelő gyorsasággal, pontossággal lapozni, ezért kárt tehetnének bennük, a 30-50 millió forintos szkennerek viszont nagyon nagy beruházást igényelnének, ami nem fizetődne ki az intézménynek.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a reális szkenner-beszerzés nagyjából egy 10 millió forintos határig javasolt. Ebben az összegben már a legjobb gyártóktól is igen termelékeny berendezések és szoftverek szerezhetők be.

A vásárláskor célszerű átgondolni, hogy milyen méretű dokumentum szkennelésre van igény. A közgyűjteményi szférában főleg könyvek és folyóiratok digitalizálása fontos. A folyóiratok mérete sok esetben A/3-as méretű is lehet. Amennyiben az évfolyamok egybefűzöttek, ragasztottak, akkor ez a méret a kötegelés miatt kicsivel nagyobbá válik. Ez esetben fontos, hogy A/3-as méretnél nagyobb és színes képoldalak digitalizálására megfelelő berendezést válasszunk. A szkenner megvilágítása UV és IR-mentes, pásztázó fénynyalábos legyen, ez az árnyékvetés miatt fontos. A megvilágítás a kötött dokumentum gerincgörbületére merőleges legyen. (Jó, ha a megvilágítás csak a szkennelés áthúzása idején aktív.) A szkennelés felbontása 100-600 dpi közé essen, amiből 100-300 dpi között interpoláris a fotózás. A dokumentumok későbbi karakterfelismeréséhez (OCR) szükséges a minimális 300 dpi-s felbontás. Kisebb könyvek és dokumentumok esetén a 600 dpi-s felbontás is kihasználható, az apró részletek megjelenítésére.

Manapság elvárható, hogy a szkenner-fej(ek) nagyfelbontású CCD-érzékelőkkel és precíziós optikával rendelkezzen(ek). Ez esetben a színmélységek (36 bit színes, 12 bit szürke, 1 bit fekete-fehér) tetszőlegesen állíthatók a dokumentum típusának megfelelően.

A szkennerek esetében nagyon fontos a szkennelési/fényképezési sebesség is. A 10 millió forintos kategóriáknál az A/2 méretű, 300 dpi-s, színes szkennelés esetében a 4-6 másodperces, míg az A/2 méretű, 300 dpi-s, szürkeárnyalatos szkennelés esetén a 2-4 másodperces exponálási időtartam az elfogadható.

Fontos, hogy a kötegelt dokumentumok esetében szintkiegyenlítős könyvtartóval is rendelkezzen a szkenner, ugyanis a sokszor akár 70-100 milliméteres gerincvastagságú kötetekkel is meg kell birkóznia a szkennelő munkatársnak. Manapság követelmény, hogy ezekhez a nagy teljesítményű szkennerekhez legyen egy automatikusan nyíló, tükröződésmentes leszorító üveglap is. Ennek nagy hasznát vehetjük, ha gyűrött, vagy a gerinckötésnél nagyon behajló dokumentumot szkennelünk.

A megfelelő szkenner kiválasztásánál fontos a hozzáadott szoftverek tudása is. Nagyon lényeges, hogy a szkenner szoftverei minél komplexebb módon tudjanak segítséget nyújtani a szkennelési feladatoknál. Talán a legfontosabb ilyen szolgáltatás, hogy a kötegelt dokumentumoknál a képoldal gerincgörbületeit a szoftver ki tudja egyenesíteni, ehhez szükséges a 3D-s könyvgerinc korrekciós beállítási lehetőség. A nagy tömegű szkenneléskor a későbbi beazonosíthatóság miatt fontos a szöveg/metaadat automatikus hozzárendelése a képoldalakhoz. Fontos a multi-masking tulajdonság is, ami egyedi beállíthatóságot jelent tetszőleges számú területre/felületre. A kimeneti képfájlok típusainak variálhatósága is elvárható ezektől a szoftverektől. Az alapvető képtípusok az alábbiak: TIFF, TIFF G4, JPEG, JP2, Multipage TIFF, PDF, BMP, PCX. A szkennelés folyamán az automatizálható képfeldolgozás is alapkövetelmény. Jó, ha parancssori programkezelésre is lehetőség van, ugyanis saját igényünknek megfelelően írhatunk apróbb batch-programokat, szkripteket, amiket a gép a szkennelés folyamán a háttérben elvégez a képoldalakkal, így nagyon sok idő és humánerőforrás takarítható meg a műveletsorok automatikus végrehajtásával.

Fontos lehet, hogy a szkennerhez járó szoftverek fel legyenek készítve az automatikus képmanipulációk lehetőségére is, úgymint dőlés-korrekció, fekete keret eltávolítása, kontraszt-állítás, folteltávolítás, bélyeg behelyezése – (stamp)hisztogram –, vízjel, dinamikus küszöbszint, szöveg és kép elválasztása stb.

Általában ezek a professzionális szkennerek egy önálló, nagy teljesítményű PC-hez vannak kötve, melynek csak az a feladata, hogy a gép működéséhez szükséges erőforrást biztosítsa. A nagyszámú és -méretű képoldal mentéséhez fontos, hogy a szkennerhez USB-n kereszül csatlakoztatható legyen egy (vagy több) nagy kapacitású külső merevlemez, vagy másmilyen háttértár. Némelyik szkenner e-mail funkcióval is el van látva, ami azt a lehetőséget biztosítja, hogy a szkennelt képoldalak akár azonnal – manuálisan vagy automatikusan – továbbíthatóak legyenek egy előre meghatározott célállomásra. Ez utóbbi funkció azonban nagyon megterhelheti a hálózatot, és a munkamenetet is nagyon lassítja, tehát csak óvatosan használandó.

A szkenner és a szoftverek mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a garanciális opciókra/feltételekre is, hiszen hiába szerzünk be egy viszonylag olcsóbb, és egyúttal ritka géptípust, ha az esetleges meghibásodáskor a szakemberre vagy javításra akár hónapokig kell várnunk, ugyanis ezeket a szkennereket nem készítik és nem forgalmazzák nagy tömegben, ezért sok esetben egy viszonylag jó vételtől is érdemes elállni, ha nincs meg a megfelelő szervízháttér az országban. Felhasználói szemmel nincs annál drágább dolog, amikor egy viszonylag nagy összegért beszerzett gépet egy esetleges meghibásodás miatt vagy ki kell szállítani egy (akár külföldi telephelyű) szervizbe, vagy külföldről kell szakembert (drága kiszállási költség mellett) a helyszínre utaztatni. Fontos, hogy a gép mellé magyar nyelvű dokumentációt is kapjunk, illetve, lehetőség szerint a forgalmazó tartson egy alapszintű kezelési, felhasználói oktatást is. Fontos, hogy a viszonteladóval a későbbiekben is tudjuk tartani a kapcsolatot (személyes/telefonos vagy online helpdesk), ha bármilyen kérdés merülne fel a munkánk során.

Vásárlás előtt célszerű ezért olyan közeli partnereket, referenciahelyeket meglátogatni, akik már régebb idő óta foglalkoznak nagy tömegű szkenneléssel. Ők sok hasznos tanáccsal láthatnak el minket, és ez mellett még olyan munkakapcsolatokat is kialakíthatunk velük, ami mindkét félnek előnyére válhat a későbbiekben, például egy esetleges konzorciumi digitalizálási pályázat esetén.2

Végezetül itt szeretnénk megjegyezni, hogy a fentiekben bemutatott (körülbelül tízmilliós árfekvésű) szkennert a professzionális volta és ára miatt csak nagy tömegű digitalizáláshoz érdemes beszerezni. Amennyiben egy adott intézmény a felhasználók által megrendelt reprográfiai típusú szkenneléseket szeretné kielégíteni, akkor egy ilyen berendezés használata túl nagy luxus lenne. Ilyen esetben – ha nem egy digitális könyvtár építése a feladat – célszerűbb kisebb teljesítményű szkennerek vásárlása. Az akár állványos, akár asztali elhelyezésű szkenner kezelése sokkal költségtakarékosabb, illetve a kezelése is egyszerűbb.


  • Forrás: Ambrus Attila József: A Gutenberg- és a Neumann-galaxis: Könyvek és könyvtárak, olvasók és könyvtárosok a harmadik évezredben (kézirat) PTE, FEEK, Könyvtártudományi Intézet, 2010
  1. Lásd ehhez a témához: Chapman, Stephen: Managing text digitisation. (A szövegdigitalizálás menedzselése) (ford.: Lepp Tünde). = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 50. évf., 2003/8. sz., 325-330. o. [Eredeti megjelenés: Online Information Review, 27. Vol., 2003/1. No., 17-27. p.] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2271&issue_id=78 (2010.08.17.)
  2. Természetesen nem célunk, hogy bármely gyártó/forgalmazó terméke mellett szóljunk, azonban az internet adta lehetőségeket kihasználva a digitalizációs elképzelésünkhöz a megfelelő termék megismeréséhez/kiválasztásához, vagy csak általános tájékozódáshoz a gyártók/forgalmazók honlapjait célszerű átböngészni. Pl. az ATIZ tajvani termékei alacsonyabb árfekvésűek, de sajnos a legközelebbi viszonteladó és szervíz svéd, illetve spanyol telephellyel rendelkezik. A http://pro.atiz.com/ (2010.08.17.) weboldalon a specifikáció mellett megtekinthető a szkenner munkaközben is egy videón. Az alábbi oldalon http://www.mikrofilm.hu/os12000.htm (2010.08.17.) egy magyar viszonteladó honlapján megtekinthető egy olyan német gyártmányú szkenner, melyből jelenleg többek között az OSZK is több berendezést használ. Ennek egy szürkeárnyalatos „kistestvérét” használja a Somogy Megyei Levéltár. Előnye a viszonylag „magas” ára mellett, a megfelelő garanciális és szerviz háttér, melyet maga a viszonteladó lát el 24/48 órás vállalással. Ebben a promóciós kisfilmben megtekinthető minden lényeges momentum, amely szükséges ahhoz, hogy olyan berendezést vásároljunk, ami a hatékony digitalizációs munkához szükséges lehet. Előnye az ilyen kisfilmeknek, hogy a kevésbé hozzáértő felhasználók is korrekt képet alkothatnak a lehetőségekről. http://www.youtube.com/watch?v=VJp2cnYErQA (2010.08.17.)